Vizsgáltuk a halak eloszlásának, méretének és relatív sűrűségének napi ritmusát a Garonne-folyó egy mellékcsatornájában egy késő nyári áradás előtt és után, mint a vízparti mocsarak szerepét vizsgáló tanulmány részeként a halállomány kialakulásában. Az éjszakai halméretnövekedés (SL) túlnyomórészt nem volt érintett az áradás által, míg az éjszakai halak sűrűségének növekedése, ami nem volt megfigyelhető az áradás …
Az 0+ halállományok napi mintázatainak vizsgálata folyókban ritka, és ellentmondásos eredményeket produkál. Összehasonlítottuk a nappali és éjszakai elektrohalászati mintákat 29 helyszínen, különböző méretű folyókon Csehországban. Az 0+ halak napi mintázatai különböztek az egyes helyszínek között, de következetesek voltak az egyes folyószakaszokon belül. A folyó mérete negatív korrelációban állt mind az előfordulás nappal és éjszaka arányával …
Kivonat AIM A klímaváltozás lehetséges hatásainak vizsgálatára az áramlóvízi halállományokra vonatkozóan a faj- és biológiai tulajdonságok sokfélesége, összetételének és hasonlóságának szempontjából került sor. LOCATION Ez az elemzés 1110 áramlóvízi szakaszra vonatkozik Franciaországban. METHODS Előrejeleztük, hogy 35 gyakori áramlóvízi halfaj jövőbeli elterjedési területét hogyan befolyásolják a hőmérsékleti és csapadékviszonyok változása. Hét különböző fajeloszlási modellt alkalmaztunk, és …
Az 0+ halak óvodahelyekre való használatát elektrohorgászással értékelték a Morva folyó alacsony, csatornázott és szabályozott szakaszán (Cseh Köztársaságban), a pont bőségi mintavétel módszerével. A 1991–1993-as időszakban összesen 71 helyszínt mintavételeztek a késő nyár folyamán. A fészkelő helyek és az óvodahelyek jellegében bekövetkezett változások a csatornázás és szabályozás után befolyásolták a halak közösségi szerkezetét. A parti …
Hat európai márnafélék mikrohabitatát tanulmányozták a Franciaországban található Felső Rhône folyó egyik ágbölcsei között 1985 júniusától szeptemberéig elektrohalászattal végzett „ponti bőséggel kapcsolatos mintavételezés” segítségével. A minták-fajok adatok korrespondenciaelemzése és Jacob elektivitási indexe (nyolc környezeti változó elérhetőségéből és kiaknázásából számolt) három fajcsoportot azonosított: (1) Leuciscus cephalus és Alburnus alburnus, amelyek viszonylag hasonló mikrohabitatot használtak mind lárvaként, …
A jelenlegi rádiókövetéses tanulmány három nagy ausztrál őshonos édesvízi halfaj (Murray-tőkehal, Maccullochella peelii, pisztrángtőkehal, M. macquariensis, arany süllő, Maquaria ambigua) és a bevezetett ponty, Cyprinus carpio, nappali mikrohabitat-használatát hasonlította össze a Murray-folyóban, délkelet-Ausztráliában. A tanulmány leírja az összes faj által használt élőhelyfoltokat és kimutatja a fajok közötti különbségeket. Minden faj szorosan kapcsolódott az épített faállományhoz …
Vizsgáltuk az aktív csapatválasztási viselkedés funkcionális szempontjait és szerepét a testhossz szerinti szétválasztott halcsapatok létrehozásában. Egyetlen európai csüngőgáták előtt két konzpecifikus halcsapat közötti választási lehetőséget kínáltunk, amelyek egyforma létszámból álltak, az egyikben a halak hasonló testhosszúságúak voltak, a másikban pedig a fókuszban lévő halnál kisebb vagy nagyobb méretűek voltak a halak. A fókuszban lévő hal …
Az európai kis patakokba behurcolt naphal (Lepomis gibbosus) élőhelyhasználatáról alig készült tanulmány, annak ellenére, hogy a faj potenciális kapcsolatban lehet a természetes faunával, amelynek védelmi és horgászati jelentősége van, például a pataki ingola (Lampetra planeri), a botos kölönte (Cottus gobio) vagy a sebes pisztráng (Salmo trutta). A naphal testmérete, relatív testállapota/kondíciója, élőhelyhasználata és faj-faj egyesületekkel …
Az értékelésünk tárgya az volt, hogy hogyan befolyásolja a talajfedettség a halállományokat, úgy, hogy vizsgáltuk az összefüggéseket a patak hidrológiája, fizikokémiai tulajdonságai és az instream élőhelyek között, valamint azt, hogy ezek miként kapcsolódnak a halak reakcióival, a Nyugati Georgia Alsó-Piemontjának 18 vízgyűjtőjéből kiszáradó patakokban. Számos fontos kapcsolatot figyeltünk meg a földhasználat és a fizikokémiai, hidrológiai …
Vizsgáltuk a halak makrohabitat folt-szintű összetételét és élőhelyhasználati mintázatait négy évszakon keresztül egy másodrendű középhegységi patakban (Duna vízgyűjtő, Magyarország). Az esőzési adatok azt mutatták, hogy tanulmányunk magában foglalta mind a magas-, mind az alacsony vízállásos időszakokat, így eredményeink alkalmazhatók lehetnek tágabb időtartományokra is. A fizikai élőhelyek adatainak főkomponens-elemzése 13 makrohabitat foltból azt mutatta, hogy ezek …