A szabályozott síkvidéki folyó halegyütteseinek, élőhelyeinek és hal-élőhely társulásainak áramlás okozta változásai

Az akvatikus bioták hidrológiai változékonyságra adott ok-okozati reakciójának megértése alapvető fontosságú a szabályozott folyók helyreállításához. A fő csatornában vizsgáltuk az ausztráliai Murray folyó alsó szakaszának időbeli-változását a halállomány szerkezetében, a mikrohabitat fedésben és a hal-habitat kapcsolatokban egy hosszú ideig tartó alacsony csatornabeli áramlások és egy magas árvíz után. Számos kis testű faj (pl. kárpszárnyú cselle, …

Halméret és élőhelymélység összefüggései a felső vízfolyásokban

Kelet-Tennessee-beli három kis patak 262 medencéjének felmérései egyértelműen kimutatták, hogy erős pozitív kapcsolat van a medence mélysége és a legnagyobb hal mérete között a medencében (P

A halak élőhelyének kiválasztása egy nagy vízcsúcsos folyóban: Erős egyéni és időbeli eltérések a telemetriával

Az egyedi halélőhely-választás modellezése olyan erősen változékony környezetekben, mint például a hidropökhözó folyók, szükséges az hatékony menedzsmenti döntések irányításához. Elemztük a halak mikroélőhely-választását a nagy hidropökhözó Rhône folyó egy szakaszának heterogén hidraulikus és hőmérsékleti viszonyai között (két dimenzióban modellezve), amelyet helyi hűtőrendszer melegít. A modern rögzített akusztikus telemetriás technikákat alkalmaztuk 18 hal egyed vizsgálatára (öt …

A hal-élőhely kölcsönhatások

A halak alapvető jellemzője, hogy az egyedek mérete az ontogenézis során több nagyságrenddel növekszik (Werner, 1988). Ez a méretnövekedés általában azt jelenti, hogy az egyed táplálkozási forrásait megváltoztatja fejlődése során. A táplálkozási források megváltoztatása számos különböző irányt vehet fel, beleértve a karnivorizmust és az herbivorizmust/detritivorizmust (Gerking, 1994). Általában megfigyelhető, hogy az elfogyasztott zsákmány mérete növekszik …

Halélőhely-társulások a zátonyos élőhelyeken és a klímaváltozás hatásai a fajok védelmére

Az éghajlatváltozás várhatóan megváltoztatja a folyamati áramlási rendszereket, ami megváltoztathatja azokat a folyómeder élőhelyi feltételeket, amelyekhez a halak alkalmazkodtak. Teszteltük a halak és mikroélőhelyek közötti kapcsolatok előrejelzhetőségét egy nagy adathalmazon a Georgia állambeli Conasauga folyóból az Egyesült Államokban, ahol magas a halak biodiverzitása. Célunk az volt, hogy becsüljük meg 22 hal faj előfordulását és számát …

Halak sokfélesége, élőhely-preferencia és halmazállapotok a száraz évszakban a Felső Petchaburi folyóban, Thaiföldön

A halak sokfélesége és az összetétel mintái kapcsolatban voltak a habitatjellemzőkkel a Petchaburi folyón, Thaiföldön, a száraz évszakban és az esős évszak kezdetén (2019. januárjától júniusáig). A mintavételezést négy állomáson végezték a folyón, fentről lefelé a Kaeng Krachan víztározóig. Összesen 5 416 egyedet vizsgáltak meg 31 fajból. Az átlagos abundancia 44,6±40,1 hal volt 100 m2 …

Halbiodiverzitás két magyar patakban: tájszemléletű megközelítés

Vizsgáltuk a halak biodiverzitását táj- és szigetbiogeográfiai alapú megközelítésekkel két viszonylag érintetlen magyarországi folyóban a Duna vízgyűjtőjében (Bernecei-patak [2. rend] és Kemence-patak [3. rend]). Arra voltunk kíváncsiak, hogy az évszak, a folt típusa (meder vagy medermedence), a folyó és a tájban elfoglalt pozíció hogyan befolyásolja a halak fajgazdagságát, az aszambláz összetételét, a halak sűrűségét/biomasszáját és …

A halközösségek felépítése és működése két élőhely-gradiens mentén egy felső vízfolyásban

A patakkontinuum-koncepció azt sugallja, hogy a patakmeder fizikai szerkezete összekapcsolódik a hidrológiai ciklussal és az energiabemenetekkel, ami egy következetes közösségi szerkezetet és funkciót eredményez a patak mentén. Én értékeltem ezt a koncepciót egy fejvízi halak közösségénél két fizikai gradiens mentén: az felfelé-alsófolyó irányában és a sekélyebb zúgótól a medencéig. A habitattöbbség és térfogat növekedett a …

Öt halfaj halállományának szerkezete, élőhely- és mikroélőhely-preferenciája egy kis patakban

Az Úpoř-patak halállományát vizsgálták. A folyóban 13 halfaj és a Lampetra planeri éltek. Az abundancia átlagértéke 12175 egyed hektáronként volt, a biomassza pedig 395 kg hektáronként. A domináns halfaj a Salmo trutta volt, de nagyon elterjedt volt a Cottus gobio is, amely inkább az riffles-ben élt, valamint a Barbatula barbatula. A Leuciscus cephalus és L. …

Halegyüttesének finom léptékű mozgása és élőhelyhasználata

Az egyén mozgásának és élőhelyhasználatának mérése nagyban függ a tanulmány térbeli és időbeli skálájától, a legtöbb tanulmány pedig egyszer naponta vagy ritkábban méri az eloszlást. Annak érdekében azonban, hogy teljes mértékben megértsük az egyedek közötti bel- és különfajta találkozások arányait, szükség lehet finomabb térbeli és időbeli skálájú megfigyelésekre. Passzív integrált transzpondertagokat és antennarendszereket használtunk három …