A dél-appalachiai patakhalak csoportjának mikrohabitat-használatát tízéves időszakra quantifikáltuk, amely árvizeket és aszályokat egyaránt magában foglalt. Tanulmányunk területe (37 m hosszú) a habarásokat, a mederekben való áramlásokat és a medencéket foglalta magában. Korábbi kutatások azt mutatták, hogy a fajok vagy a benti vagy a vízoszlop mikrohabitat-gildhez tartoznak. A legtöbb faj nem véletlenszerűen használta a mikrohabitatokat minden …
A folyómederbe épített folyami szerkezetek (gátak, hidak vagy csatornázás) változásokat okoznak az áramlási rendszerben és a csatornageometriában. Miután létrejött az új szakasz, a fajoknak be kell telepedniük. Az ökológiai sikeresség folyamatai döntő fontosságúak az átalakítások utáni megfelelő helyreállításhoz, és ezeknek a folyamatoknak a megértése lehetővé tenné a kidolgozott és hatékony helyreállítási intézkedéseket. Vizsgáltuk a környezeti …
A patakok és folyók helyi élőhelye és biológiai sokfélesége erősen befolyásolják a környező völgyben található földrajzi forma és földhasználat számos szintjét. Azonban az empirikus összefüggések a földhasználat és a vízfolyamok válasza között csak változó mértékben képesek az összefüggések irányát megállapítani. Ennek több oka van, ideértve a következőket: (a) az antropogén és természetes gradiensek együttjárása a …
Az invazív fajok fontos tényezői a globális biodiverzitás csökkenésének. Ez különösen igaz a frissvízi ökoszisztémákra, ahol az bevezetett fajok hozzájárultak a őshonos halak kihalásához, megváltoztatták a őshonos halak közösségeit, és módosították az akvatikus ökoszisztéma szerkezetét és működését. A helyi fajok potenciálisan enyhíthetik az invazív ragadozók és versenytársak hatását azzal, hogy megváltoztatják viselkedésüket, például csökkentik az …
A mikrokörnyezeti jellemzők hatással vannak a patakhalak eloszlására finom térbeli skálán (például a zúgó szakaszokon belül). A testméret valószínűleg a legfontosabb tulajdonság, amely korlátozza a halak mikrokörnyezetének elfoglalását, de az egyedek közötti változás hatása kevéssé tanulmányozott. Vizsgáltuk, hogyan befolyásolják a fizikai mikrokörnyezeti jellemzők a halak faj- és testméret-eloszlását egy patak zúgó szakaszán belül egy brazil …
Viszonylag kevés információ áll rendelkezésre az európai nagy folyók 0+ halállományának hidroelektromos berendezésekre gyakorolt hatásairól, mert kevés vagy egyáltalán nincs előzetes hatásbecslő adat. Összehasonlítottuk a 0+ halak fajgazdagságát és összetételét, relatív sűrűségét, halak méretét, valamint elérhető és felhasznált élőhelyeket a Duna folyón működő Gabčı́kovo hidroerőmű megnyitása előtt (1992) és négy évvel később (1996) mintavételezett 12 …
A folyami halállományok térbeli változásainak hátterében meghúzódó mechanizmusok azonosítása elengedhetetlen a fajok sokféleségének védelme szempontjából. A helyi élőhely és a folyó térbeli elhelyezkedésének hatásait a halállományokra az elsőrendű és a harmadrendű folyókban vizsgálták egy gátolt vízgyűjtő, a Kínai Qingyi-patak területén. Lineáris regressziós modellek alapján a legfontosabb környezeti változók, amelyek befolyásolják a halak fajgazdagságát, a vízhőmérséklet …
Vizsgáltuk a fiatal atlanti lazac populációk nyári élőhelyeit a vadon élő és az előállított (helyi területre telepített, tenyésztett populációk) populációk esetében, allopátriás és szimpatriás körülmények között. Allopátriás körülmények között az előállított és a vadon élő lazac ugyanolyan jellemzőkkel rendelkező élőhelyeket foglaltak el. A lazacok preferenciával a zúgó területeket foglalták el. Azonban szimpatriás körülmények között a …
A magyar-szlovák árvízterületen található középső Duna folyó kis halainak elterjedésével és élőhelyhasználatával kapcsolatos információhiányt megcélzva 1992. augusztusában elvégeztük az első határokon átnyúló ichtiológiai vizsgálatot, amely során három ökológiai észlelési szintet vizsgáltunk (hidroszisztéma, makrohabitat, mikrohabitat) elektrohalászattal végzett ‘Pont Bőségmintavétel’ segítségével. Mivel a Gabčíkovo-i vízépítési rendszer 1992 télen kezdte elterelni a folyó túlnyomó részét az árvízterületről, a …
A rádió telemetria adatait elemeztük annak érdekében, hogy felmérjük a nem őshonos töklábú sügér (Lepomis gibbosus) és az őshonos barna pisztráng (Salmo trutta) mikrohabitat használatát, mozgási mintázatait, otthonterület átfedéseit és a fajok közötti kölcsönhatásokat egy kis angol patakban, amely egy kereskedelmi horgásztó alatt található, ahonnan a töklábú sügér kiszabadult. Habár mindkét faj kedvelte a medencés …