Illinois egy kis folyóján manipulálták a faanyag bőségét annak megállapítására, hogy ez a anyag mennyire fontos a halak számára. Amikor egy folyószakasz közepén áttörték a medret, és az egyik oldalra faanyagot helyeztek, a másik oldalról pedig eltávolították, a halak és a bentikus gerinctelenek általában nagyobb számban fordultak elő a faanyaggal borított oldalon, mint a letakarított …

1. A jelenlegi környezeti jellemzőkre összpontosítva a „habitat sablon” elmélet azt javasolja, hogy az életút-stratégiák összefoglalják, hogyan alakította ki az evolúció a fajokat annak érdekében, hogy megbirkózzanak a jelenlegi környezetük időbeli és térbeli változékonyságával. A hierarchikus „tájszűrők” koncepciója szerint a fajok eloszlása tükrözi azokat a specifikus tulajdonságaikat, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy átmenjenek több habitat …

A metabolizmus és növekedés közötti összefüggések kialakítására irányuló munka áttekintése. A különböző állatcsoportokban három „metabolikus típust” lehet megkülönböztetni, azaz a metabolikus ráta függőségének formáit a testmérettől: a metabolikus ráta arányossága a felszínhez, vagy a tömeghez, vagy az egyik köztes a felszín és a tömeg arányossága között. A metabolizmus méretfüggésével kapcsolatos különböző elméleteket megvitatják, különös figyelemmel …

1. A biológiai sokféleség eloszlásának kvantifikálása a tájban a természetvédelmi ökológia egyik központi témája. E célból a táj osztályozásokat intenzíven használják a természetvédelmi tervezésben és a biodiverzitás kezelésében, bár még mindig kevés információ áll rendelkezésre hatékonyságukról. 2. 158 futóvíz helyszínről származó adatokat használtam Magyarországon annak vizsgálatára, hogy hat előre meghatározott élőhely típus milyen mértékben járul …

Majdnem minden élőlény az Földön ontogenetikus élőhelyváltásokat mutat, amely jelentős fenotipikus változatosságot okoz a többi egyed között, így kritikusnak tekintik a közösségi struktúra és dinamika szempontjából. Ezzel szemben a közösségi ökológia hagyományosan azt feltételezi, hogy a fajok azonos egyedekből állnak, invariáns tulajdonságokkal rendelkeznek, és figyelmen kívül hagyják az ontogenetikus élőhelyváltások lehetséges fontos ökológiai szerepét. Az …

1. A halak élőhelyigényének megértése az életciklus teljes időtartama alatt elengedhetetlen a hatékony védelemhez. Annak ellenére, hogy növekszik az igény az anguilid angolnafajok megőrzésére, jelenleg korlátozott az ismeret a folyami szakaszokon történő ontogenetikus élőhelyváltásokról, különösen a japán angolna (Anguilla japonica) és az indo-pacifikus angolna (Anguilla marmorata) esetében. 2. Ebben a tanulmányban a két angolna faj …

1. Számos kölcsönható abiotikus és biotikus tényező befolyásolja a édesvízi halak ökológiai nichét és a társulás szerkezetét, de mindegyik tényező ereje térbeli skála szerint változik. Alig néhány tanulmány vizsgálta az interspecifikus versengés szerepét a pataki halak társulásának szerkezetében térbeli skálák mentén. Mezőgazdasági és laboratóriumi megközelítéseket alkalmaztunk a mikrohabitatok megoszlásának vizsgálatára, valamint az interspecifikus versengés hatásának …

Ahogyan a hidrológiai módosítás továbbra is hatással van az akvatikus biodiverzitásra, a halak ívási igényeinek ismerete, különösen a „kulcsfajok” vagy „alapító” fajoké, kritikus fontosságú a megőrzés és az irányítás szempontjából. Ennek a tanulmánynak a célja az volt, hogy kvantitatívan meghatározza a folyami durbics (Nocomis micropogon), egy kavicsdombon fészkelő domolykó, ívási mikro- és mesoéletterét egy hidrologikusan …

Az utóbbi időben növekedett azoknak a b-diverzitási tanulmányoknak a száma, amelyek összetévesztő koncepciókat, mértékeket és módszereket hoztak létre. Ebben a cikkben egy útmutatót nyújtunk a leginkább használt és ökológiailag releváns megközelítések elemzéséhez egy sor küldetési nyilatkozat révén. Két típusú b-diverzitást különböztetünk meg: irányított változás egy gradiens mentén és irányítatlan változatosság. A különböző mértékek különböző tulajdonságokra …

A környezeti változók és az 0+ halak közötti kapcsolatokat tanulmányozták a felső Garonne-folyó (Franciaország) különböző élőhelyi szintjein késő augusztus 1995-ben. Összesen 3911 db 0+ halat, 21 fajt, elektrohalászat segítségével mintavettek. A halak szaporodási funkcióit a holtágakban az 0+ halak eloszlásainak (jelenlét/hiány) főkomponens-elemzésével értékelték, megkülönböztetve a három fő csatornatípust (áramló, részben elhagyott és elhagyott csatornák). Egy …