A magyar-szlovák árvízterületen található középső Duna folyó kis halainak elterjedésével és élőhelyhasználatával kapcsolatos információhiányt megcélzva 1992. augusztusában elvégeztük az első határokon átnyúló ichtiológiai vizsgálatot, amely során három ökológiai észlelési szintet vizsgáltunk (hidroszisztéma, makrohabitat, mikrohabitat) elektrohalászattal végzett ‘Pont Bőségmintavétel’ segítségével. Mivel a Gabčíkovo-i vízépítési rendszer 1992 télen kezdte elterelni a folyó túlnyomó részét az árvízterületről, a jelen vizsgálat az utolsó lehetőséget jelentette az árvízterületen belüli 0-t halak elterjedésének és mikrohabitat-használatának feljegyzésére. Minden mintavételi pontban számos környezeti változót mértek mennyiségi vagy százalékosan. A hidroszisztéma szintjén 25 fajú (k halat fogtak be a 52 helyszínen gyűjtött 1170 pontmintából (27 Magyarországon, 25 Szlovákiában), amelyek 10 és több mint 200 mm-es szabványhosszúságúak voltak (pl. csuka, Esox lucius). Nem találtak szignifikáns különbségeket a magyar és szlovák példányok között a szabványhosszúságot tekintve (ANOVA, p > 0,31), sem az (k halak relatív sűrűsége (egyedek m-2) tekintetében (Student-féle t-próba: df 24, t = 0,601, p = 0,553). A makrohabitatok tipológiáját a helyszínek x fajok adatmátrixának főkomponensek elemzésével állították fel jelenlét vagy hiány alapján, három csoportosítást mutatva: (1) folyómedrek, zsilipek és szárnyas gátak; (2) részben elhagyott medrek; (3) elhagyott medrek; az eredmények alátámasztották azt a feltevést, hogy az anabranch rendszerek zsilipjei kvázi-lotikus menedéket jelentenek az árvízterület rheophilous 0-1- halainak késő nyáron. A mikrohabitat szintjén empirikus mikrohabitat-használati modell készült kanonikus korrespondencia-elemzés és asszociációs elemzés (khi-négyzet valószínűségek alapján) felhasználásával. A vízsebesség volt a legbefolyásosabb változó, ahol az O+ ivadékok az első kanonikus tengely mentén rendeződtek növekvő rheophilységük szerint. A második legbefolyásosabb mikrohabitat változó a vízátlátszóság volt, amit a makrofiták relatív aránya és a szubsztrátum összetétele követett.