Az megfigyelési módszerek lehetnek elfogultak, és gondosan meg kell választani őket a tanulmány céljaitól és a helyi térbeli és időbeli heterogenitástól függően. A habitat-hal kölcsönhatások rendkívül bonyolultak. A térbeli és időbeli hidraulikai folyóheterogenitás erősen befolyásolja a barna pisztráng nyári élőhelyhasználatát és kiválasztását. Az ökológiai elmélet szerint a nichégeneralista stratégiákat kedveznek az ilyen instabil környezetekben, és a barna pisztrángot (meso)habitat generalistának lehet tekinteni. A habitatvizsgálatok azt mutatják, hogy a kulcsfontosságú fizikai tényezők a vízmélység, a sebességek, a szubsztrátumok és a takarás. Ezek korrelálnak és interakcióba lépnek egymással, hogy meghatározzák a habitat megfelelőségét. A pisztráng lassabb folyású futásokat és medencéket részesíti előnyben, különösen a növekvő halak méretével, de a kiválasztási tartományok szélesek. A különböző méretű pisztrángok által használt habitatok között nagy átfedés mutatkozik, ami rugalmasságot jelent a habitatválasztásban, például a változó hidraulikus körülményekre való reagáláskor. A habitat használatában és választásában jelentős változások jelentkeznek a patakban és a patak között, nagyrészt a rendelkezésre álló habitatoktól függően. Az időbeli változatosság, amely a vízáramlás, a hőmérséklet és a fény változásaihoz kapcsolódik, eltolódásokat okozhat a habitat használatában. A barna pisztráng nyári habitat használatának rugalmassága néhány kihívást jelent az ökohidraulikai modellezés számára, és azt jelzi, hogy a közönségesen használt habitat-hidraulikai modellek, amelyek statikus univerzális habitatmegfelelőségi görbéken alapulnak a vízáramlások, a napi és szezonális időszakok alatt hibásak. Az energiamodellek a mikrohabitat pozícióválasztására a stabil nyári vízáramlások során előrejelező erejűek lehetnek, de kevésbé alkalmasak a térbeli és időbeli heterogenitás és hatásvizsgálatok modellezésére. A pisztráng habitatválaszai a skálázott időbeli és térbeli változások tengelyein kell tanulmányozni a habitat feltételek. További tanulmányokra van szükség a hiporheikus zóna fontosságára vonatkozóan. Azok a hidropikális műveletek által okozott reakciók, amelyek jelenleg egyre inkább aggodalomra adnak okot, alulvizsgáltak. Az ilyen tanulmányokban figyelembe kell venni a biotikus zavaró hatásokat, amelyek az intra- és interspecifikus versengő kölcsönhatásokra és (ragadozó) kockázatokra vonatkoznak. A habitatválasztás jelentős részének változékonyságát általában nem magyarázzák meg a vizsgált kulcsfontosságú hidraulikai tényezők, talán azért, mert azokat nem vizsgálják különböző térbeli skálákon. Nem vizsgált hidraulikai tényezők vagy ezekből származtatott változók fontosak lehetnek.