Az akvatikus bioták hidrológiai változékonyságra adott ok-okozati reakciójának megértése alapvető fontosságú a szabályozott folyók helyreállításához. A fő csatornában vizsgáltuk az ausztráliai Murray folyó alsó szakaszának időbeli-változását a halállomány szerkezetében, a mikrohabitat fedésben és a hal-habitat kapcsolatokban egy hosszú ideig tartó alacsony csatornabeli áramlások és egy magas árvíz után. Számos kis testű faj (pl. kárpszárnyú cselle, Hypseleotris spp.) gazdagon volt jelen és jelentős kapcsolatban állt a vízinövényekkel borított mikrohabitatokkal az alacsony áramlások idején, de hiányzott vagy jelentősen kevésbé volt jelen a vízszint emelkedése és a mikrohabitatok elvesztése után. Azok a nagy testű folyami fajok, amelyek a vízáramlás növekedésére válaszul raknak petéket (pl. aranysüllő, Macquaria ambigua ambigua) vagy petéznek és utódot nevelnek a belátható árvízi élőhelyeken (pl. ponty, Cyprinus carpio), rugalmasan alkalmazzák a mikrohabitatokat, és jelentősen gazdagabbak voltak a vízszint emelkedése után. A Murray folyó alsó szakaszán a magas vízáramlás események kulcsfontosságúaknak tűnnek a halállományok szerkezetének kialakításában, közvetve befolyásolják a kis testű halak gazdagságát a vízinövények újrastrukturálásával, és közvetlenül befolyásolják a nagy testű fajok gazdagságát a kritikus életciklus folyamatok (pl. utódot nevelés) elősegítésével. Ezek az eredmények kiemelik a fajspecifikus ok-okozati reakciók különbségeit a vízáramlás változékonyságára, és következményekkel járnak a szabályozott folyók vízáramlásának kezelésére.