Az 0+ halak óvodahelyekre való használatát elektrohorgászással értékelték a Morva folyó alacsony, csatornázott és szabályozott szakaszán (Cseh Köztársaságban), a pont bőségi mintavétel módszerével. A 1991–1993-as időszakban összesen 71 helyszínt mintavételeztek a késő nyár folyamán. A fészkelő helyek és az óvodahelyek jellegében bekövetkezett változások a csatornázás és szabályozás után befolyásolták a halak közösségi szerkezetét. A parti óvodazónák csak két alapvető mezohabitat típusra csökkentek: kavicsos part és homok-kavicsos strand. Az 0+ halaknak korlátozott a élőhelyválasztási lehetőségük, de a ki-négyzet elemzés bizonyos szegregációt mutatott az óvodaterületek között. Általában a domináns fajok nem mutattak élőhelypreferenciákat (Rutilus rutilus), vagy az előző évekhez képest változtak a preferenciáik (Leuciscus cephalus, Gobio gobio és Rhodeus sericeus). A ritka rheophila fajoknak szigorúbb élőhelyigényeik voltak, és homok-kavicsos partokat használtak óvodaként. Az elemzett környezeti változók közül (fa szemét, növényzet, perifiton, iszap és vízáramlás) csak a kiemelkedő növényzettel rendelkező területek játszottak szerepet jelentős mértékben óvodahelyként.