Megvizsgáltuk a testméret szerepét a folyópartok napi használatában azáltal, hogy halakat és ragadozó halak bőségét elemeztük, hogy meghatározzuk, a ragadozó nyomás hogyan befolyásolja a napi habitátumhasználatot. Feltevésünk az volt, hogy az úszóhalak átlagos standard hossza (SL) éjszaka csökken. A halakat elektrohalászattal pontmintavételezéssel vizsgáltuk minden 3–4 óránként három 24 órás időszak alatt (1992 augusztus vége, 1993 szeptember eleje, 1994 május vége) a Cseh Köztársaság Morava folyójának két egymás mellett elhelyezkedő partján (sekély homok, meredek kavics). Az 1993-as évben a homokpart mellett középen hálózás is történt, hogy meghatározzuk a ragadozók bőségét. A varianciaelemzés és a méretosztályok rendszerezése azt mutatta, hogy éjszaka több kisebb halat fogtak be a part mentén, mint nappal, ami legtöbb esetben jelentős volt. Majdnem minden esetben (minden évben és minden parttípuson) az úszóhalak átlagos standard hossza (SL) jelentősen alacsonyabb volt az éjszakai órákban, különösen éjfél környékén. Ellenben az úszóhalak átlagos standard hossza 1993. augusztusában jelentősen magasabb volt az éjszakai órákban a hálókban. A méretosztályok rendszerezése és az elekciós indexek azt mutatták, hogy a vörösszárnyú kárászok (Rhodeus sericeus) 1992. augusztusában méret szerint oszlottak el a homokparton (kisebb méretosztályokban) és a kavicsparton (nagyobb méretosztályokban); továbbá, az Rutilus rutilus (41–50, 51–60, 61–70, 71–80, 81–105 mm SL) és a Gobio albipinnatus (26–50, 51–60, 61–70, 71–80, 81–90 mm SL) egyforma vagy egymáshoz közeli méretosztályai mindkét folyópartot kihasználták, éjszaka a homokpart felé mozdulva, egy lehetséges rekruitálási üvegnyak példája. 1994 májusában a Leuciscus leuciscus (78–84, 85–90, 90–108 mm SL) és a L. cephalus (63–99, 100–149, ≥ 150 mm SL) kisebb méretosztályai előnyben részesítették a homok- és a kavicspartokat, azonban a két faj legnagyobb méretű egyedei gyakrabban fordultak elő együtt, mint vártuk mindkét parton. Az eredmények általában alátámasztják a feltevéseinket, és azt sugallják, hogy a sekély folyópartok fontos éjszakai menedékhelyeket jelentenek a kisebb halak számára, ezáltal kulcsfontosságúak az életciklusuk szempontjából, ami sok folyami halnak fontos rekruitációs helyet biztosít.