1. A halak élőhelyigényének megértése az életciklus teljes időtartama alatt elengedhetetlen a hatékony védelemhez. Annak ellenére, hogy növekszik az igény az anguilid angolnafajok megőrzésére, jelenleg korlátozott az ismeret a folyami szakaszokon történő ontogenetikus élőhelyváltásokról, különösen a japán angolna (Anguilla japonica) és az indo-pacifikus angolna (Anguilla marmorata) esetében.
2. Ebben a tanulmányban a két angolna faj folyami szakaszainak habitatfelhasználásának változásait vizsgálták Dél-Japán folyóiban, ahol együtt élnek. Az angolnákat összteljesítmény (TL) osztályokba sorolták 10 cm-es intervallumokban, és általános additív modelleket alkottak ezeket az osztályokat ordinalis, kvázi-folytonos magyarázó változóként használva.
3. A modellek azt mutatták, hogy a két faj habitatfelhasználása változott a növekedéssel; mindkét faj méretük növekedésével mélyebb és inkább lenti habitusokra váltottak. Az A. japonica kisebb és közepes méretű (<25 és 25–55 cm TL, egyaránt) példányai inkább lenti habitusokat használtak kisebb szubsztrátumokkal, homok/sárlétől a kavicsokig terjedően, mint az A. marmorata hasonló méretű példányai, amelyek főként lenti habitusokat használtak kavics- és zúzalék szubsztrátummal. Azonban a közepes méretű A. japonica példányok, összehasonlítva az azonos fajhoz tartozó kisebb példányokkal, főként nagyobb szubsztrátumokkal rendelkező habitatokat használtak, például kavicsokat és zúzalékokat, ami arra utal, hogy az élőhelyhasználat közötti fajok közötti átfedés viszonylag magas a közepes méretű egyedek esetében mindkét faj esetében. A nagy A. marmorata (> 85 cm) példányok főként kisebb szubsztrátumokkal rendelkező habitatokat használtak, ahogy növekedtek.
4. Az eredmények azt sugallják, hogy finom testméret-osztályozás alkalmazása és ezeket az osztályokat kvázi-folytonos magyarázó változóként felhasználni az élőhelymodellekben, fokozatos változásokat rögzít az élőhelyhasználatban, javítva az anguilid angolnák élőhelyhasználatának értékelését. A folyók vízmélységének, áramlási sebességének és szubsztrátum méretének környezeti heterogenitásának megőrzése elősegíti mind a konzpecifikusok, mind az allospecifikusok élőhely-szétválasztását ugyanabban a folyóban, ezáltal elősegítve az anguilid angolnák megőrzését.