1. Számos kölcsönható abiotikus és biotikus tényező befolyásolja a édesvízi halak ökológiai nichét és a társulás szerkezetét, de mindegyik tényező ereje térbeli skála szerint változik. Alig néhány tanulmány vizsgálta az interspecifikus versengés szerepét a pataki halak társulásának szerkezetében térbeli skálák mentén. Mezőgazdasági és laboratóriumi megközelítéseket alkalmaztunk a mikrohabitatok megoszlásának vizsgálatára, valamint az interspecifikus versengés hatásának vizsgálatára két szimpatikus pataki halnál (Galaxias ‘déli’ és Galaxias gollumoides) nagy (patakok között és a patakokon belül lévő helyek között) és kis (mesterséges patakcsatornákban) térbeli skálákon.
2. Nappali mikrohabitatok megoszlását és az interspecifikus versengést nagy térbeli skálákon három szimpatikus patak (patakok allotópiás és szintópiás helyeivel; három külön medence) és négy allotópiás patak (patakok csak allotópiás helyekkel; két külön medence) között elemeztük. Elektro-horgászatot alkalmaztunk a halak élőhelyhasználatának mintavételezésére 30 véletlenszerű ponton minden helyszínen, minden egyes egyednél négy változót mérve: vízsebesség, mélység, távolság a legközelebbi takarótól és a substrátum mérete. Az élőhely elérhetőségét minden helyszínre megmértük azokon a változókon, minden egyes 50 véletlenszerű ponton. Az étrend és az izotópos megoszlás elemzése csak a szintópiás helyeken történt. A mikrohabitat használatának napi ciklusait és az interspecifikus versenyt kis térbeli skálákon vizsgáltuk, 48 órán keresztül figyelve a vízsebesség használatát a mesterséges patakcsatornákban három kezelés esetében: (i) allotópiás G. ‘déli’ (10 G. ‘déli’); (ii) allotópiás G. gollumoides (10 G. gollumoides) és (iii) szimpatia (mindkét fajból öt egyed).
3. Összesen 194 G. ‘déli’ és 239 G. gollumoides mintáját vettük fel az összes hét patakban, és az élőhelyelérhetőség a két faj között minden helyen hasonló volt. A Galaxias ‘déli’ gyorsabb vízsebességeket használt, mint a G. gollumoides mind a terepen, mind a csatorna kísérletekben. Mindkét faj éjszaka gyorsabb vízsebességeket használt a csatornákban, mint nappal. Az étrendkülönbségek megfigyelhetők voltak és az izotópos különbségek is alátámasztották (a három helyszín közül kettőn). Az interspecifikus különbségeket nem figyelték meg a másik három mikrohabitat változó esetében a terepen, és a többváltozós élőhelyválasztás nem különbözött a fajok között. Az interspecifikus versengésnek nincs hatása sem a mikrohabitat használatára a fajok között sem a terepen (nagy skála), sem a csatornákban (kis skála).
4. A eredmények azt sugallják, hogy az ökológiai niche-partíció egy részét mikrohabitat változók (vízsebesség használata és étrend) szerinti felosztás alkotja. Az interspecifikus versengés nem tűnik főbb biotikus tényezőnek a szimpatikus taxonok mikrohabitat használatának szabályozásában semmilyen térbeli skálán. Az eredmények továbbá azt sugallják, hogy a pataki hal társulásokat nem elsősorban biotikus tényezők szerkeztik, amelyek más tanulmányokban is hangsúlyozzák az interspecifikus versengés jelentőségének csökkentését.