Az ontogenetikus táplálkozási mintázatokat és a trofikus csoportok szerkezetét egy 15 fajból álló, mérsékelt égövi tó halállományánál vizsgáltuk széles méretintervallumokban (akár hét nagyságrendű testtömegben), ami gyakorlatilag az összes élettartamot lefedte a legtöbb faj esetében. Egy kétlépcsős célzott csoportosítási technika, amelyet más többváltozós statisztikai eszközökkel egészítettünk ki, azt mutatta, hogy a mérettel összefüggő táplálék-változások világosan fontos …

Ez az áttekintés célja a folyóhalak közösségeinek összetételét meghatározó főbb biotikus és abiotikus tényezők áttekintése volt. A halak közösségei gyakran különálló és nem véletlenszerű fajegyüttesekből állnak. A folyóhalak közösségei térben nem véletlenszerűen strukturáltak. Egy metaközösség keretében a helyi halak közösségeit mind térbeli, mind környezeti tényezők strukturálhatják. A kis, stabil folyókban élő halak nagy valószínűséggel élőhelyspecialisták, …

Az árapályos medrek egyedülálló élőhelyek az összeállítási szerkezet szempontjából. Azonban a megértés, hogy ezek az összeállítások hogyan reagálnak a környezeti változásokra kis térbeli kiterjedésekben, például egy patakban, kihívást jelent. Értékeljük, hogy a halösszetétel mennyiségi szerkezete és a trofikus összetétel változó-e a patakmedrek között. Azt várjuk, hogy a környezeti feltételek változása magyarázza majd a fajok bőségét …

Természetvédelmi szakemberek általában statisztikai modelleket használnak az ökológiai tényezők közötti interakciók észlelésére és magyarázatára, hogy megállapítsák, egy érdeklődésre számot tartó hatás megváltozik-e jelentősen vagy irányban különböző összefüggési kontextusokban. Az interakciók két alapvető tulajdonságát gyakran figyelmen kívül hagyják az ökológiai tényezők közötti interakciók hipotetizálásának, vizualizálásának és értelmezésének folyamatában: a mérési skálát – hogy a válasz additív …

Vizsgáltuk a mikrokörnyezeti változók és a halak elterjedése közötti kapcsolatot egy nagy összekötő csatornában, a Detroit-folyóban. A halakat 2004 májusában, júliusában és szeptemberében 60 helyen mintázták hajósegéddel a sekély (,2,5 m) kanadai vizekben. A hossz-frekvencia eloszlásokat használták arra, hogy a fajokat kis- és nagyfajta méretkategóriákba sorolják. A hal–mikrokörnyezeti társulásokat kanonikus korrespondenciaanalízissel vizsgálták külön-külön minden évszakban. …

Az környezeti heterogenitást az egyik legfontosabb tényezőnek tekintik a fajgazdagság grádienseinek irányításában. A rendelkezésre álló nicheterület növekedése, menedékhelyek biztosítása, valamint az elkülönülés és eltérő alkalmazkodás lehetőségeinek nyújtása elősegítheti a fajok együttélést, fenntarthatóságát és diverzifikációját. Azonban a pozitív heterogenitás–gazdagság kapcsolatok kiterjedtsége és általánossága továbbra is vitatott. A pozitív kapcsolatokat támogató széles körben elfogadott bizonyítékok mellett negatív …

Egy 3 éves időszak alatt vizsgáltuk a fizikai élőhelystruktúra és a halfajok gazdagosága, bősége és összetételének változékonyságát 13 élőhelyrészletben a Bernecei patakon, Magyarországon. Az élőhelystruktúra-adatok főkomponens-elemzése tisztázta, hogy az élőhelyek között húzódik a zúgás-futás-medence élőhely gradiens. Az időbeli élőhelyváltozékonyság jelentősen növekedett a zúgástól a medencéig terjedő részletekben. A halfajok összeállításának jellemzői viszonylag folyamatos változást mutattak …

Két különböző brazil élőhelyen, az esőerdőben és a szárazföldi vegetációban található Gato-patakban és Curu-patakban tanulmányozták két vízfolyásban élő halegyüttes mikrohabitat-preferenciáit, összehasonlítva a fajokon belüli és közötti különbségeket. Az adatgyűjtés 2012 júniustól októberig folyt az esőerdőben lévő Gato-patakban, és 2012 áprilistól szeptemberig a szárazföldi vegetációval borított Curu-patakban. A halak megfigyelése snorkelinggel és búvárkodással történt, 200 méteres …

A folyóáramlás rendszerének módosítása jelentős veszélyt jelent a világ édesvízi ökoszisztémáira. Észak-Ausztrália édesvízi erőforrásai, különösen a szárazsági időszak folyóáramlásai, egyre inkább módosulnak az emberi fejlődés támogatása érdekében, ami potenciálisan veszélyeztetheti az akvatikus ökoszisztémákat és a biodiverzitást, ideértve a halakat is. Sürgősen több információra van szükség a térség halainak ökológiájáról, ideértve az élőhelyigényüket is, hogy támogassák …

Teszteltük a hipotézist, miszerint a kis halak száma növekszik a folyópartok mentén csökkenő fényviszonyok mellett. A halakat minden 3 óránként mintavételeztük egy 24 órás időszak alatt (1992. augusztus 30-31) két egymás melletti parti szakaszon (egy sekély homokos, egy meredek zúzalékos) a Morava folyónál Breclav közelében, Cseh Köztársaságban. A halak mérete jelentősen nagyobb volt a zúzalékos …