Vizsgáltuk az aktív csapatválasztási viselkedés funkcionális szempontjait és szerepét a testhossz szerinti szétválasztott halcsapatok létrehozásában. Egyetlen európai csüngőgáták előtt két konzpecifikus halcsapat közötti választási lehetőséget kínáltunk, amelyek egyforma létszámból álltak, az egyikben a halak hasonló testhosszúságúak voltak, a másikban pedig a fókuszban lévő halnál kisebb vagy nagyobb méretűek voltak a halak. A fókuszban lévő hal …

Az európai kis patakokba behurcolt naphal (Lepomis gibbosus) élőhelyhasználatáról alig készült tanulmány, annak ellenére, hogy a faj potenciális kapcsolatban lehet a természetes faunával, amelynek védelmi és horgászati jelentősége van, például a pataki ingola (Lampetra planeri), a botos kölönte (Cottus gobio) vagy a sebes pisztráng (Salmo trutta). A naphal testmérete, relatív testállapota/kondíciója, élőhelyhasználata és faj-faj egyesületekkel …

Az értékelésünk tárgya az volt, hogy hogyan befolyásolja a talajfedettség a halállományokat, úgy, hogy vizsgáltuk az összefüggéseket a patak hidrológiája, fizikokémiai tulajdonságai és az instream élőhelyek között, valamint azt, hogy ezek miként kapcsolódnak a halak reakcióival, a Nyugati Georgia Alsó-Piemontjának 18 vízgyűjtőjéből kiszáradó patakokban. Számos fontos kapcsolatot figyeltünk meg a földhasználat és a fizikokémiai, hidrológiai …

Vizsgáltuk a halak makrohabitat folt-szintű összetételét és élőhelyhasználati mintázatait négy évszakon keresztül egy másodrendű középhegységi patakban (Duna vízgyűjtő, Magyarország). Az esőzési adatok azt mutatták, hogy tanulmányunk magában foglalta mind a magas-, mind az alacsony vízállásos időszakokat, így eredményeink alkalmazhatók lehetnek tágabb időtartományokra is. A fizikai élőhelyek adatainak főkomponens-elemzése 13 makrohabitat foltból azt mutatta, hogy ezek …

A fajok és élőhelyeik kapcsolata fontos szempontja a halak életútjának, különösen a korai ontogenezisben. Az európai durva halak mikroélőhely-használatának/igényeinek hiánya ellenére, különösen a folyami rendszerek 0-csoportú halai esetében, empirikus modell készült a Nagy Ouse folyó vízgyűjtőjéből (Egyesült Királyság). Az 1990 őszi 7 hét során 2800 rétegzett, véletlenszerű pontminta és 15 környezeti változó adatait gyűjtötték be …