Egy 3 éves időszak alatt vizsgáltuk a fizikai élőhelystruktúra és a halfajok gazdagosága, bősége és összetételének változékonyságát 13 élőhelyrészletben a Bernecei patakon, Magyarországon. Az élőhelystruktúra-adatok főkomponens-elemzése tisztázta, hogy az élőhelyek között húzódik a zúgás-futás-medence élőhely gradiens. Az időbeli élőhelyváltozékonyság jelentősen növekedett a zúgástól a medencéig terjedő részletekben. A halfajok összeállításának jellemzői viszonylag folyamatos változást mutattak …

Két különböző brazil élőhelyen, az esőerdőben és a szárazföldi vegetációban található Gato-patakban és Curu-patakban tanulmányozták két vízfolyásban élő halegyüttes mikrohabitat-preferenciáit, összehasonlítva a fajokon belüli és közötti különbségeket. Az adatgyűjtés 2012 júniustól októberig folyt az esőerdőben lévő Gato-patakban, és 2012 áprilistól szeptemberig a szárazföldi vegetációval borított Curu-patakban. A halak megfigyelése snorkelinggel és búvárkodással történt, 200 méteres …

A folyóáramlás rendszerének módosítása jelentős veszélyt jelent a világ édesvízi ökoszisztémáira. Észak-Ausztrália édesvízi erőforrásai, különösen a szárazsági időszak folyóáramlásai, egyre inkább módosulnak az emberi fejlődés támogatása érdekében, ami potenciálisan veszélyeztetheti az akvatikus ökoszisztémákat és a biodiverzitást, ideértve a halakat is. Sürgősen több információra van szükség a térség halainak ökológiájáról, ideértve az élőhelyigényüket is, hogy támogassák …

Teszteltük a hipotézist, miszerint a kis halak száma növekszik a folyópartok mentén csökkenő fényviszonyok mellett. A halakat minden 3 óránként mintavételeztük egy 24 órás időszak alatt (1992. augusztus 30-31) két egymás melletti parti szakaszon (egy sekély homokos, egy meredek zúzalékos) a Morava folyónál Breclav közelében, Cseh Köztársaságban. A halak mérete jelentősen nagyobb volt a zúzalékos …

Vizsgáltuk a halak eloszlásának, méretének és relatív sűrűségének napi ritmusát a Garonne-folyó egy mellékcsatornájában egy késő nyári áradás előtt és után, mint a vízparti mocsarak szerepét vizsgáló tanulmány részeként a halállomány kialakulásában. Az éjszakai halméretnövekedés (SL) túlnyomórészt nem volt érintett az áradás által, míg az éjszakai halak sűrűségének növekedése, ami nem volt megfigyelhető az áradás …

Az 0+ halállományok napi mintázatainak vizsgálata folyókban ritka, és ellentmondásos eredményeket produkál. Összehasonlítottuk a nappali és éjszakai elektrohalászati mintákat 29 helyszínen, különböző méretű folyókon Csehországban. Az 0+ halak napi mintázatai különböztek az egyes helyszínek között, de következetesek voltak az egyes folyószakaszokon belül. A folyó mérete negatív korrelációban állt mind az előfordulás nappal és éjszaka arányával …

Kivonat AIM A klímaváltozás lehetséges hatásainak vizsgálatára az áramlóvízi halállományokra vonatkozóan a faj- és biológiai tulajdonságok sokfélesége, összetételének és hasonlóságának szempontjából került sor. LOCATION Ez az elemzés 1110 áramlóvízi szakaszra vonatkozik Franciaországban. METHODS Előrejeleztük, hogy 35 gyakori áramlóvízi halfaj jövőbeli elterjedési területét hogyan befolyásolják a hőmérsékleti és csapadékviszonyok változása. Hét különböző fajeloszlási modellt alkalmaztunk, és …

Az 0+ halak óvodahelyekre való használatát elektrohorgászással értékelték a Morva folyó alacsony, csatornázott és szabályozott szakaszán (Cseh Köztársaságban), a pont bőségi mintavétel módszerével. A 1991–1993-as időszakban összesen 71 helyszínt mintavételeztek a késő nyár folyamán. A fészkelő helyek és az óvodahelyek jellegében bekövetkezett változások a csatornázás és szabályozás után befolyásolták a halak közösségi szerkezetét. A parti …

Hat európai márnafélék mikrohabitatát tanulmányozták a Franciaországban található Felső Rhône folyó egyik ágbölcsei között 1985 júniusától szeptemberéig elektrohalászattal végzett „ponti bőséggel kapcsolatos mintavételezés” segítségével. A minták-fajok adatok korrespondenciaelemzése és Jacob elektivitási indexe (nyolc környezeti változó elérhetőségéből és kiaknázásából számolt) három fajcsoportot azonosított: (1) Leuciscus cephalus és Alburnus alburnus, amelyek viszonylag hasonló mikrohabitatot használtak mind lárvaként, …

A jelenlegi rádiókövetéses tanulmány három nagy ausztrál őshonos édesvízi halfaj (Murray-tőkehal, Maccullochella peelii, pisztrángtőkehal, M. macquariensis, arany süllő, Maquaria ambigua) és a bevezetett ponty, Cyprinus carpio, nappali mikrohabitat-használatát hasonlította össze a Murray-folyóban, délkelet-Ausztráliában. A tanulmány leírja az összes faj által használt élőhelyfoltokat és kimutatja a fajok közötti különbségeket. Minden faj szorosan kapcsolódott az épített faállományhoz …