Vizsgáltuk a halak biodiverzitását táj- és szigetbiogeográfiai alapú megközelítésekkel két viszonylag érintetlen magyarországi folyóban a Duna vízgyűjtőjében (Bernecei-patak [2. rend] és Kemence-patak [3. rend]). Arra voltunk kíváncsiak, hogy az évszak, a folt típusa (meder vagy medermedence), a folyó és a tájban elfoglalt pozíció hogyan befolyásolja a halak fajgazdagságát, az aszambláz összetételét, a halak sűrűségét/biomasszáját és …

A patakkontinuum-koncepció azt sugallja, hogy a patakmeder fizikai szerkezete összekapcsolódik a hidrológiai ciklussal és az energiabemenetekkel, ami egy következetes közösségi szerkezetet és funkciót eredményez a patak mentén. Én értékeltem ezt a koncepciót egy fejvízi halak közösségénél két fizikai gradiens mentén: az felfelé-alsófolyó irányában és a sekélyebb zúgótól a medencéig. A habitattöbbség és térfogat növekedett a …

Az Úpoř-patak halállományát vizsgálták. A folyóban 13 halfaj és a Lampetra planeri éltek. Az abundancia átlagértéke 12175 egyed hektáronként volt, a biomassza pedig 395 kg hektáronként. A domináns halfaj a Salmo trutta volt, de nagyon elterjedt volt a Cottus gobio is, amely inkább az riffles-ben élt, valamint a Barbatula barbatula. A Leuciscus cephalus és L. …

Az egyén mozgásának és élőhelyhasználatának mérése nagyban függ a tanulmány térbeli és időbeli skálájától, a legtöbb tanulmány pedig egyszer naponta vagy ritkábban méri az eloszlást. Annak érdekében azonban, hogy teljes mértékben megértsük az egyedek közötti bel- és különfajta találkozások arányait, szükség lehet finomabb térbeli és időbeli skálájú megfigyelésekre. Passzív integrált transzpondertagokat és antennarendszereket használtunk három …

Az ontogenetikus táplálkozási mintázatokat és a trofikus csoportok szerkezetét egy 15 fajból álló, mérsékelt égövi tó halállományánál vizsgáltuk széles méretintervallumokban (akár hét nagyságrendű testtömegben), ami gyakorlatilag az összes élettartamot lefedte a legtöbb faj esetében. Egy kétlépcsős célzott csoportosítási technika, amelyet más többváltozós statisztikai eszközökkel egészítettünk ki, azt mutatta, hogy a mérettel összefüggő táplálék-változások világosan fontos …

Ez az áttekintés célja a folyóhalak közösségeinek összetételét meghatározó főbb biotikus és abiotikus tényezők áttekintése volt. A halak közösségei gyakran különálló és nem véletlenszerű fajegyüttesekből állnak. A folyóhalak közösségei térben nem véletlenszerűen strukturáltak. Egy metaközösség keretében a helyi halak közösségeit mind térbeli, mind környezeti tényezők strukturálhatják. A kis, stabil folyókban élő halak nagy valószínűséggel élőhelyspecialisták, …

Az árapályos medrek egyedülálló élőhelyek az összeállítási szerkezet szempontjából. Azonban a megértés, hogy ezek az összeállítások hogyan reagálnak a környezeti változásokra kis térbeli kiterjedésekben, például egy patakban, kihívást jelent. Értékeljük, hogy a halösszetétel mennyiségi szerkezete és a trofikus összetétel változó-e a patakmedrek között. Azt várjuk, hogy a környezeti feltételek változása magyarázza majd a fajok bőségét …

Természetvédelmi szakemberek általában statisztikai modelleket használnak az ökológiai tényezők közötti interakciók észlelésére és magyarázatára, hogy megállapítsák, egy érdeklődésre számot tartó hatás megváltozik-e jelentősen vagy irányban különböző összefüggési kontextusokban. Az interakciók két alapvető tulajdonságát gyakran figyelmen kívül hagyják az ökológiai tényezők közötti interakciók hipotetizálásának, vizualizálásának és értelmezésének folyamatában: a mérési skálát – hogy a válasz additív …

Vizsgáltuk a mikrokörnyezeti változók és a halak elterjedése közötti kapcsolatot egy nagy összekötő csatornában, a Detroit-folyóban. A halakat 2004 májusában, júliusában és szeptemberében 60 helyen mintázták hajósegéddel a sekély (,2,5 m) kanadai vizekben. A hossz-frekvencia eloszlásokat használták arra, hogy a fajokat kis- és nagyfajta méretkategóriákba sorolják. A hal–mikrokörnyezeti társulásokat kanonikus korrespondenciaanalízissel vizsgálták külön-külön minden évszakban. …

Az környezeti heterogenitást az egyik legfontosabb tényezőnek tekintik a fajgazdagság grádienseinek irányításában. A rendelkezésre álló nicheterület növekedése, menedékhelyek biztosítása, valamint az elkülönülés és eltérő alkalmazkodás lehetőségeinek nyújtása elősegítheti a fajok együttélést, fenntarthatóságát és diverzifikációját. Azonban a pozitív heterogenitás–gazdagság kapcsolatok kiterjedtsége és általánossága továbbra is vitatott. A pozitív kapcsolatokat támogató széles körben elfogadott bizonyítékok mellett negatív …