A helyi élőhelyek és a patakok térbeli helyzetének hatásai a halegyüttesekre egy duzzasztott vízgyűjtőn, a Qingyi-patakban, Kínában

A folyami halállományok térbeli változásainak hátterében meghúzódó mechanizmusok azonosítása elengedhetetlen a fajok sokféleségének védelme szempontjából. A helyi élőhely és a folyó térbeli elhelyezkedésének hatásait a halállományokra az elsőrendű és a harmadrendű folyókban vizsgálták egy gátolt vízgyűjtő, a Kínai Qingyi-patak területén. Lineáris regressziós modellek alapján a legfontosabb környezeti változók, amelyek befolyásolják a halak fajgazdagságát, a vízhőmérséklet …

A betelepített atlanti lazac (Salmo salar L.) hatása a vadon élő populáció élőhelyhasználatára

Vizsgáltuk a fiatal atlanti lazac populációk nyári élőhelyeit a vadon élő és az előállított (helyi területre telepített, tenyésztett populációk) populációk esetében, allopátriás és szimpatriás körülmények között. Allopátriás körülmények között az előállított és a vadon élő lazac ugyanolyan jellemzőkkel rendelkező élőhelyeket foglaltak el. A lazacok preferenciával a zúgó területeket foglalták el. Azonban szimpatriás körülmények között a …

0+ fiatal hal élőhelyhasználatának hierarchikus elemzése a Duna magyar/szlovák árterén

A magyar-szlovák árvízterületen található középső Duna folyó kis halainak elterjedésével és élőhelyhasználatával kapcsolatos információhiányt megcélzva 1992. augusztusában elvégeztük az első határokon átnyúló ichtiológiai vizsgálatot, amely során három ökológiai észlelési szintet vizsgáltunk (hidroszisztéma, makrohabitat, mikrohabitat) elektrohalászattal végzett ‘Pont Bőségmintavétel’ segítségével. Mivel a Gabčíkovo-i vízépítési rendszer 1992 télen kezdte elterelni a folyó túlnyomó részét az árvízterületről, a …

A betelepített Lepomis gibbosus és az őshonos Salmo trutta élőhelyhasználata, elterjedési területe, mozgása és interakciói Dél-Anglia egy kis patakjában

A rádió telemetria adatait elemeztük annak érdekében, hogy felmérjük a nem őshonos töklábú sügér (Lepomis gibbosus) és az őshonos barna pisztráng (Salmo trutta) mikrohabitat használatát, mozgási mintázatait, otthonterület átfedéseit és a fajok közötti kölcsönhatásokat egy kis angol patakban, amely egy kereskedelmi horgásztó alatt található, ahonnan a töklábú sügér kiszabadult. Habár mindkét faj kedvelte a medencés …

Két meszes alapkőzetű patak halegyütteseinek élőhelyhasználata

A dél-angliai két mészköves alapkőzetű patakban vizsgálták a halfajok élőhelyhasználati mintázatait annak érdekében, hogy meghatározzák a fajok preferenciáit a fő élőhelyi gradiensek tekintetében. Bár a két vizsgált helyszín eltért néhány fizikai élőhelyjellemzőben, mint például a meder szélessége, a víz hőmérséklete és a medren belüli borítottság (instream cover), főként erosziós és depozíciós élőhelyek közötti folytonossággal azonosíthatók. …

A sebes pisztráng élőhelyhasználata és kiválasztása a patakban

Az megfigyelési módszerek lehetnek elfogultak, és gondosan meg kell választani őket a tanulmány céljaitól és a helyi térbeli és időbeli heterogenitástól függően. A habitat-hal kölcsönhatások rendkívül bonyolultak. A térbeli és időbeli hidraulikai folyóheterogenitás erősen befolyásolja a barna pisztráng nyári élőhelyhasználatát és kiválasztását. Az ökológiai elmélet szerint a nichégeneralista stratégiákat kedveznek az ilyen instabil környezetekben, és …

Tizenhárom bentikus folyami hal élőhelyhasználata és táplálkozási viselkedése

A benthikus gerincteleneket táplálkozó 13 hal faj sűrűségét, élőhelyhasználatát és táplálkozási viselkedését tanulmányozták búvárkodás során az Egyesült Államok keleti Tennessee államában található Little River három helyszínén. Az erőforrás-particionálás az élőhely, a táplálkozási viselkedés és az aktivitás időpontja szerint történt. Különbségeket találtak a nemzetségi szinten is. A Cottus éjszakai táplálkozó volt, míg a Percina és az …

A Rhinogobius nemzetségbe tartozó két folyami géb élőhelyének használata és étrendje a japán délnyugati Shikokuban

A két rokon folyami sügér, a Rhinogobius sp. LD (nagy-sötét típus) és a CB (keresztcsíkos típus) közötti habitatfelhasználás interspecifikus versenyének fontosságát tanulmányozták a következőkkel: (i) az egyes fajok habitatfelhasználásának különbségeinek vizsgálata a patak folyásának mentén; és (ii) a mikrohabitat felhasználásának és a táplálkozásának összehasonlítása mind az alopati, mind a szimpatikus állapotban, a Shimanto-folyó dél-nyugati Shikoku-jának …

A Carolina Madtom, egy veszélyeztetett, endemikus patakhal élőhely-alkalmassága

A Carolina madtom (Noturus furiosus) egy veszélyeztetett folyami hal, amely az észak-karolinai Tar és Neuse folyómedencék endemikus lakója. A Carolina madtomot az Észak-Karolina állam fenyegetett fajként sorolja be, és míg a legutóbbi eloszlási felmérések azt mutatták, hogy a Tar-folyó-medencei populáció hasonló területen él, mint a történelmi területe, a Neuse folyó-medencei populáció legutóbb jelentős csökkenést mutatott. …

Élőhelyválasztás: fiatal atlanti lazacok – a fizikai élőhely és az abundancia közötti kölcsönhatás

A fizikai folyóhabitáttényezők hatását a kanadai Québecben található Rivie`re de la Trinite´ban az atlanti lazac (Salmo salar L.) fiatal egyedeinek eloszlására általános additív modellezéssel vizsgálták. Az atlanti lazacfészkek és parjak sűrűségét és a habitatváltozókat (áramlási sebesség, vízoszlop mélysége és substrátum mérete) nyári hónapokban 1984 és 1992 között vizsgálták. A habitathasználatban tisztán megfigyelhető minták voltak: a …