1. Számos kölcsönható abiotikus és biotikus tényező befolyásolja a édesvízi halak ökológiai nichét és a társulás szerkezetét, de mindegyik tényező ereje térbeli skála szerint változik. Alig néhány tanulmány vizsgálta az interspecifikus versengés szerepét a pataki halak társulásának szerkezetében térbeli skálák mentén. Mezőgazdasági és laboratóriumi megközelítéseket alkalmaztunk a mikrohabitatok megoszlásának vizsgálatára, valamint az interspecifikus versengés hatásának …

Ahogyan a hidrológiai módosítás továbbra is hatással van az akvatikus biodiverzitásra, a halak ívási igényeinek ismerete, különösen a „kulcsfajok” vagy „alapító” fajoké, kritikus fontosságú a megőrzés és az irányítás szempontjából. Ennek a tanulmánynak a célja az volt, hogy kvantitatívan meghatározza a folyami durbics (Nocomis micropogon), egy kavicsdombon fészkelő domolykó, ívási mikro- és mesoéletterét egy hidrologikusan …

Az utóbbi időben növekedett azoknak a b-diverzitási tanulmányoknak a száma, amelyek összetévesztő koncepciókat, mértékeket és módszereket hoztak létre. Ebben a cikkben egy útmutatót nyújtunk a leginkább használt és ökológiailag releváns megközelítések elemzéséhez egy sor küldetési nyilatkozat révén. Két típusú b-diverzitást különböztetünk meg: irányított változás egy gradiens mentén és irányítatlan változatosság. A különböző mértékek különböző tulajdonságokra …

A környezeti változók és az 0+ halak közötti kapcsolatokat tanulmányozták a felső Garonne-folyó (Franciaország) különböző élőhelyi szintjein késő augusztus 1995-ben. Összesen 3911 db 0+ halat, 21 fajt, elektrohalászat segítségével mintavettek. A halak szaporodási funkcióit a holtágakban az 0+ halak eloszlásainak (jelenlét/hiány) főkomponens-elemzésével értékelték, megkülönböztetve a három fő csatornatípust (áramló, részben elhagyott és elhagyott csatornák). Egy …

A Salvelinus fontinalis (patak pisztráng) egyidejűleg az irtási erőfeszítések tárgyai az amerikai nyugaton és a helyreállítási erőfeszítések a keleten. Ezért a tudásuk a lakosság igényeinek megfelelően fontos az ökológiai megértés mellett is. Korábbi tanulmányok értékelték az élettér használatát és a megtelepedett, lakossági patak pisztráng mozgását, de egyik sem vizsgálta, hogy a transplantált patak pisztrángok hogyan …

A szabályozott folyókban a halak lárváinak és fiatal egyedjeinek fajok-környezet kapcsolatairól szóló információk hiánya miatt az elektrohalászat által végzett pontonkénti gyakoriság-mintavételt alkalmazták annak érdekében, hogy összehasonlítsák hét hal faj mikrokörnyezeti használatát a Great Ouse folyó szabályozott szakaszán és a kiegészítő oldalkanál víztározókban 1989 nyarán. A csíkos küsz (Leucisus leuciscus) lárvái nem mutattak környezeti asszociációkat, de …

Vizsgáltuk a halak mikroélőhely-használatát Észak-Karolinában, a Coweeta Creek 37 méteres szakaszán. A fajok számossága jelentősen változott a 17 hónapos tanulmány során. Azonban a mikroélőhely elérhetősége nem változott markánsan a vizsgálat során. A mikroélőhely elérhetőségének és a halak mikrohabitat-használati adatainak szezonális főkomponens-elemzése két fő nem véletlenszerű mikrohabitat-használati mintázatot mutatott ki. A Clinostomus fimduloides, a Notropis coccogenis …

Hawaii vízfolyásainak végpontjain található viszonylag sokféle halállomány ökológiai vonatkozásai nagyrészt ismeretlenek. E tanulmány leírja a mikrohabitat-használat mintázatait egy őslakos és bevezetett vízi halakból álló csoportban, amely a Hawai‘i szigetén található Wailoa-patak végpontján él. A víz alatti vizuális felmérések során gyűjtött adatok többváltozós analízisei azt mutatták, hogy a mikrohabitat-használat különbségei fontos tényezők a halállomány szerkezetében. Az …

Két bentikus hal faj – a kőhal (Barbatula barbatula) és az ingola (Gobio gobio) – közvetlen megfigyelése a területen azt mutatta, hogy térbeli elkülönülés figyelhető meg a fajok között egy sekély zúgós és mérsékelten mély medencés vizsgált területen. Általában a Barbatula barbatula a sekélyebb, áramlásosabb helyeket lakja, míg a Gobio gobio a mélyebb, homokos területeket …

A veszélyeztetett spirlin (Alburnoides bipunctatus) és kísérő fajai mikrokörnyezeti használatát vizsgálták három szlovák vízfolyásban, hogy meghatározzák a fajok környezeti igényeit és információt szolgáltassanak a fajok védelmi és kezelési politikájához. Mindhárom folyóban a víz sebessége, mélysége és a szubsztrátum jellemzői voltak a spirlin mikrokörnyezeti használatának központi jellemzői, függetlenül a mintavételezés időpontjától és évszaktól, csak korlátozott változatossággal …