A folyószabályozások jelentős módosításokat eredményeztek a patakrendszerek jellemzőiben és sokféleségében. A halak lakóhely-használata a fajok élettörténetének és a időbeli habitat dinamikának a kontextusában kulcsfontosságú a leromlott folyók habitat helyreállításának fenntartható intézkedéseinek kifejlesztéséhez. Ennek a tanulmánynak a célja az volt, hogy összehasonlítsa négy különböző a folyóba épített szerkezet (part menti kövek, lefokozott part menti kövek, egymás után termő part menti fa és mesterséges holtfa, kilenc ismétlés minden esetben) bevezetésének hatásait az évszakos halállomány eloszlására egy erősen módosított patakrendszerekben. A fajgazdagság és -diverzitás, a halak biomasse és sűrűség erős változatosságot mutatott (i) a lakóhelytípusok között, (ii) ugyanazon lakóhelytípus ismétlésein belül, és (iii) különböző évszakokban. A tanulmányban vizsgált patakban a történelmileg széles körben elterjedt rheophilic és vándorló halak jelenleg alacsony elterjedése arra utal, hogy a műszaki partmenti habitat helyreállítási intézkedések csak korlátozottan hasznosak a nagyon specializált célfajok, mint például a Barbus barbus és a Chondrostoma nasus, helyreállításához. Azonban kiderült, hogy a különféle mesterséges patak szerkezetek bevezetése (különösen a mesterséges holtfa fascines bevezetése) összpontosította a biomassza és a sűrűségét az olyan nem-specializált halak fajoknál, mint például a Squalius cephalus, Alburnus alburnus, Gobio gobio vagy Rutilus rutilus.