A szabályozott folyókban a halak lárváinak és fiatal egyedjeinek fajok-környezet kapcsolatairól szóló információk hiánya miatt az elektrohalászat által végzett pontonkénti gyakoriság-mintavételt alkalmazták annak érdekében, hogy összehasonlítsák hét hal faj mikrokörnyezeti használatát a Great Ouse folyó szabályozott szakaszán és a kiegészítő oldalkanál víztározókban 1989 nyarán. A csíkos küsz (Leucisus leuciscus) lárvái nem mutattak környezeti asszociációkat, de a fiatal egyedek a megszokottnál hűvösebb, sekély vizeket részesítették előnyben a gyenge/közepes meredekségű partokon, ahol a kavicsos aljzat dominált, elkerülve a sűrű kacsahínár, gyapjas gyékény (Myriophyllum sp.)/Kanadai tóvirág (Elodea canadensis) és más víz alatti növényzetet. Mind a küsz lárvái, mind pedig a fiatal egyedek hasonló körülményeket kedveltek a csíkos küsz fiataljaihoz képest, de a filamentózus algákban gyakrabban fordultak elő, mint várták volna. A csuka (Perca fluviatilis) fiataljai csak egy preferenciát mutattak, a vízparti vegetáció és a víz közötti litorális határterületet. A paduc (Rutilus rutilus) lárvái melegebb vizeket részesítettek előnyben a sűrű gyapjas gyékény/tóvirág fölött iszapos aljzaton, kerülve a litorális határterületet, míg a fiatal egyedek a litorális határterületen megszokottnál hűvösebb vizeket kedveltek a homok/kavics aljzat felett, de kerülték a filamentózus algákat, gyapjas gyékény/tóvirág és más víz alatti növényzetet. A paduc fiataljainak preferenciái gyengék voltak, de hasonlítottak a paduc fiataljaihoz. A bréma (Abramis brama) lárváinak preferenciái gyengek voltak, de hasonlítottak a bréma fiataljaihoz. A dévérkeszeg (Blicca bjoerkna) lárvái közepes csatornaterületeket részesítettek előnyben sűrű filamentózus algákkal és gyapjas gyékénnyel/tóvirággal, a megszokottnál melegebb vizeket és iszapos aljzatot, míg a fiatal egyedek a litorális határterületen megszokottnál hűvösebb vizeket kedveltek. A dévérkeszeg volt az egyetlen faj, amely preferált napfényes helyeket. A törpeharcsa (Tinca tinca) lárváinak és fiatal egyedeinek mikrokörnyezete szinte azonos volt, előnyben részesítve az iszapos aljzatot és a sűrű gyapjas gyékényt/tóvirágot, kacsahínárt és filamentózus algákat egy oldalkanál víztározójában. A fiatal paduc, bréma és törpeharcsa mikrokörnyezete hasonlított ezeknek a fajoknak az egy francia felső Rhône folyó mentén lévő mellékágban történő elhelyezkedésükhöz.