Vizsgáltuk a halak biodiverzitását táj- és szigetbiogeográfiai alapú megközelítésekkel két viszonylag érintetlen magyarországi folyóban a Duna vízgyűjtőjében (Bernecei-patak [2. rend] és Kemence-patak [3. rend]). Arra voltunk kíváncsiak, hogy az évszak, a folt típusa (meder vagy medermedence), a folyó és a tájban elfoglalt pozíció hogyan befolyásolja a halak fajgazdagságát, az aszambláz összetételét, a halak sűrűségét/biomasszáját és az ágyas szerkezetét ezekben a folyókban. A 15 hónapos tanulmány során összesen 9 678 halat (14 fajt) gyűjtöttünk be meder- és medermedence-foltokban. A Kemence medermedence-foltok mutatták a legmagasabb fajgazdagságot, ezt követte a Bernecei medermedence-foltok, majd a Kemence meder-foltok, és végül a Bernecei meder-foltok. A ritkafajok becslőgörbéi megerősítették a fajgazdagság rangsorát a négy folttípus között, és kevés bizonyítékot mutattak az évszakok hatására. Az összetett elemzés kimutatta, hogy a tájban elfoglalt helynek volt a legnagyobb hatása a fajgazdagságra a medermedence-foltokban. A medermedence-foltok jelentős ágyasszerkezetet mutattak (T = 2,9), ami arra utal, hogy a kevésbé gazdag fajokat tartalmazó foltaszamblázatok a változatosabb aszamblázatok részhalmazait képviselték. A folyó és a folt típusa befolyásolta a halas aszamblázszerkezetet; az évszakok hatása minimális volt. Az ismételt méréses ANOVA mind a sűrűségi, mind a biomasszaadatokon jelentős folttípus- és évszakhatásokat azonosított, míg a folyó hatása nem volt szignifikáns. Eredményeink szerint egy folt elhelyezkedése és fizikai szerkezete erős hatással lehet a halak biodiverzitására.