Halállomány szerkezete és élőhelyhasználataegy Közép-európai középhegységi patakban: egy foltalapú megközelítés

Vizsgáltuk a halak makrohabitat folt-szintű összetételét és élőhelyhasználati mintázatait négy évszakon keresztül egy másodrendű középhegységi patakban (Duna vízgyűjtő, Magyarország). Az esőzési adatok azt mutatták, hogy tanulmányunk magában foglalta mind a magas-, mind az alacsony vízállásos időszakokat, így eredményeink alkalmazhatók lehetnek tágabb időtartományokra is. A fizikai élőhelyek adatainak főkomponens-elemzése 13 makrohabitat foltból azt mutatta, hogy ezek a foltok egy gázló-medence (riffle-pool) kontinuumot (folytonosságot) képviselnek. A halállomány szerkezetének korreszpondencia elemzése ezekből a foltokból azonosította az összetétel kontinuumát, amely pozitív korrelációt mutatott az élőhely kontinuumával. A gázló (riffle) élővilágát főként a kövicsík (Barbatula barbatula) dominálta, míg a fejes domolykó (Leuciscus cephalus) volt a leggyakoribb a medencés foltokban. Kevés bizonyítékot találtunk arra, hogy a halállomány szerkezetében vagy az élőhelyhasználatban évszakosság lenne. A halak egyedsűrűsége (denzitása) nem különbözött szignifikánsan a makrohabitat foltok között három évszakos mintából kettőben (1999 nyarán és őszén), bár a gázló (riffle) foltokban jelentősen magasabb halállományt észleltünk 2000 késő tavaszán. Ez a különbség főként a fiatal kövicsík magasabb arányának volt köszönhető a gázlókban. Két faj, a kövicsík és a fürge cselle (Phoxinus phoxinus), általánosított élőhelyhasználati mintázatokat mutatott, míg a fejes domolykó és a ritka fajok (például a fenékjáró küllő, Gobio gobio; a nyúldomolykó, Leuciscus leuciscus; a Petényi-márna, Barbus petenyi; és a menyhal, Lota lota) jelentős túlreprezentáltságot mutattak a medencés élőhelyeken. Feltevésünk szerint a medence-specialisták (azaz a fejes domolykó és a ritka fajok) elsősorban ezeknek a foltoknak a növekvő mélységére reagáltak. Mindazonáltal adataink nem mutatták ki külön medence és gázló élőhely-gildet. Összefoglalásként úgy véljük, hogy a patakhalak ökológiájának megértését nagymértékben elősegíti a „folt alapú megközelítés” használata.

Categories:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük