Ez az áttekintés célja a folyóhalak közösségeinek összetételét meghatározó főbb biotikus és abiotikus tényezők áttekintése volt. A halak közösségei gyakran különálló és nem véletlenszerű fajegyüttesekből állnak. A folyóhalak közösségei térben nem véletlenszerűen strukturáltak. Egy metaközösség keretében a helyi halak közösségeit mind térbeli, mind környezeti tényezők strukturálhatják. A kis, stabil folyókban élő halak nagy valószínűséggel élőhelyspecialisták, akik különféle morfológiai és viselkedési alkalmazkodásokkal fejlődtek ki annak érdekében, hogy kihasználják a specifikus élőhelytípusokat. Nagy földrajzi és élőhelyi skálákon a környezeti szűrés és az antropogén hatások általában a legfontosabb meghatározói az együttes változékonyságának. A folyók fontos élőhelyek, menedéket és táplálkozási lehetőségeket biztosítva számos szervezetnek, mint például halak, rovarok, növények, moluskák, madarak és emlősök. A hal közösség szerkezete a biotikus interakcióktól és az abiotikus változóktól függ. A ragadozás fő meghatározója az ökológiai mintázatoknak a frissvízi halak közösségeiben. Az erőforrás-particionálás a halak között azt sugallja, hogy a versengés fontos szerepet játszhat a közösségek helyi szerveződésében. A legtöbb tanulmány terepi megfigyeléseken alapul, és sok azt sugallja, hogy a szakmai megosztottság inkább a versengés kizárásának a fő kimenetele a versengési interakciókból. Végül láttuk, hogy a hal közösség összetétele negatívan befolyásolta az emberi hatásokat, a klímaváltozást, az idegen fajok bevezetését és a turizmust vagy sportot a folyókon.