Az értékelésünk tárgya az volt, hogy hogyan befolyásolja a talajfedettség a halállományokat, úgy, hogy vizsgáltuk az összefüggéseket a patak hidrológiája, fizikokémiai tulajdonságai és az instream élőhelyek között, valamint azt, hogy ezek miként kapcsolódnak a halak reakcióival, a Nyugati Georgia Alsó-Piemontjának 18 vízgyűjtőjéből kiszáradó patakokban. Számos fontos kapcsolatot figyeltünk meg a földhasználat és a fizikokémiai, hidrológiai és élőhelyi paraméterek között, különösen az IS (imprevious surface = át nem eresztő felület/réteg) borítás százalékos arányával magasabb frekvenciájú áradások, víz hőmérsékletek és alacsonyabb oldott oxigén (DO) értékek kapcsolódtak, míg a magasabb erdőborítottság jobb élőhely minőséget eredményezett és a magasabb legelő arány magasabb szuszpendált szilárd anyag koncentrációkat eredményezett. A halállományokat főként a fizikokémiai és hidrológiai, nem pedig az élőhelyi változók magyarázták. Kifejezetten a halak fajgazdagsága/diverzitása, gazdagsága (richness ) és biotikus integritása volt alacsonyabb azokban a patakokban, amelyek magas frekvenciájú áradásokat tapasztaltak. Ezenkívül az általános halállomány szerkezete, amelyet a nem metrikus multi/többdimenziós skálázás határozott meg, legjobban a teljes oldott szilárd anyagok (TDS = Total Dissolved Solids) és a DO (Dissolved oxygen = oldott oxigén) által írható le, a magas TDS- és alacsony DO-értékekkel rendelkező patakok naphalakon (sunfish-based) alapuló összetétellel rendelkeztek, míg az alacsony TDS- és magas DO-értékű patakok kistestű halfajokon (minnow -based) alapuló összetétellel rendelkeztek. Eredményeink arra utalnak, hogy az IS (át nem eresztő réteg) által nagyrészt okozott megváltozott hidrológiai és fizikokémiai körülmények erős hatással lehetnek a halállomány szerkezetére ezekben a síkvidéki patakokban, és lehetővé teszik a földhasználat végül ezen rendszerekre gyakorolt hatásának mechanisztikusabb megértését.