A grabcíkovoi vízerőmű kezdeti hatása a 0+ halegyüttesek fajgazdagságára és összetételére a szlovák ártéren, a Dunán

Viszonylag kevés információ áll rendelkezésre az európai nagy folyók 0+ halállományának hidroelektromos berendezésekre gyakorolt hatásairól, mert kevés vagy egyáltalán nincs előzetes hatásbecslő adat. Összehasonlítottuk a 0+ halak fajgazdagságát és összetételét, relatív sűrűségét, halak méretét, valamint elérhető és felhasznált élőhelyeket a Duna folyón működő Gabčı́kovo hidroerőmű megnyitása előtt (1992) és négy évvel később (1996) mintavételezett 12 árterületi helyszín adataival (Szlovákia). Modellezési technikákat is alkalmaztunk annak értékelésére, hogy hogyan változott a fajgazdagság és az élőhelyhasználat, valamint hogy a 1996-os előfordulásokat előrejelizzük a 1992-es adathalmazból. Az árterületet jelentősen átalakította a hidromodell. Csak 12 az 1992. augusztusában mintavételezett 27 helyszín maradt meg 1996. augusztusára. Ezért azonosított négy csatornatípus mindegyike (áramló, elhagyott, duzzasztó, mellvédfal) 1996-ban inkább lentic (stagnáló) volt, mint 1992-ben, megnövekedett szélességgel, kisebb méretű üledékkel (iszap, agyag) és nagyobb mennyiségű makrofita-állománnyal. A hidromodell működése után a halak összes életkora relatív sűrűsége (egyedszám négyzethalmaz mértékegységre vonatkoztatva) csökkent, kivéve a 0+ halakat, annak ellenére, hogy a 0+ halak sűrűsége enyhe csökkenést mutatott minden csatornatípusban, kivéve a duzzasztókat. A fajok száma 25-ről 28-ra növekedett, bár minden csatornatípusban változás következett be a 0+ halassemblázok összetételében, a rheophilosok általában limnophilosokkal és vándorlókkal lett helyettesítve az alsó Duna állományából. A két legfontosabb mikrohabitat változó a makrofita és a kavics aránya volt, utóbbi az, ami megkülönböztette a 0+ halak mikrohabitat-használatát 1992-ben (preferenciák) és 1996-ban (egykedvűség vagy kerülés). A fajgazdagságot és a 0+ halak sűrűségét 1996-ban egyszerű log-lineáris modellekkel lehetett megjósolni a 1992-es adatok alapján (sűrűség, gazdagság, mintaszám). A fajspecifikus előfordulást 1996-ban nem lehetett megjósolni 1992-es környezeti/haladatokkal többváltozós regresszióval vagy általánosított additív modellekkel (GAM). Azonban az összesített GAM a 1992-ből előre tudta jósolni az összesített hal-előfordulást 1996-ban.

Categories:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük