Amikor a ragadozók különböző méretosztályai különböző élőhelyeket használnak, a zsákmányra vonatkozó élőhely-specifikus ragadozás kockázata változhat, mivel a ragadozó-zsákmány interakciók méretfüggősége van jelen. A zsákmányra vonatkozó ragadozás kockázatának hatásainak tanulmányozása érdekében, amelyek a növekvő zsákmányra gyakorolt hatásokra vonatkoznak, egy teljes tó manipulációjának és terepi adatoknak a kombinációját használtuk, amelyek 5 évet ölelnek fel három tóból, (1) …
A folyószabályozások jelentős módosításokat eredményeztek a patakrendszerek jellemzőiben és sokféleségében. A halak lakóhely-használata a fajok élettörténetének és a időbeli habitat dinamikának a kontextusában kulcsfontosságú a leromlott folyók habitat helyreállításának fenntartható intézkedéseinek kifejlesztéséhez. Ennek a tanulmánynak a célja az volt, hogy összehasonlítsa négy különböző a folyóba épített szerkezet (part menti kövek, lefokozott part menti kövek, egymás …
Az vízenergia jelentős hatással lehet a folyami ökoszisztémákra a hidrokút (azaz mesterséges gyors és rövid távú vízáramlási és vízszint-ingadozások) miatt, amelyek negatívan érintik a lefelé irányuló halakat. Azonban, amikor a fajok élőhelyhasználatának és elérhetőségének elemzésére kerül sor a kis vízerőművek (KVM-ek) felett és alatt, a mikroélőhelyi skálán végzett tanulmányok ritkábbak, különösen a mediterrán folyókban. Ennek …
Nagy folyókban a halak ontogenezisének sikerét főként a rendelkezésre álló erőforrások és a fajok táplálékadaptációs lehetőségei (azaz a trofikus niche) befolyásolják. Az emberek drasztikusan átalakították a édesvízi élőhelyeket, különösen a navigációs célokra. Az ilyen átalakítások csökkenthetik az éves ifjú halak számára az élelem elérhetőségét, és ennek következtében befolyásolhatják a felnőtt kor elérésének képességét. A Meuse …
Illinois egy kis folyóján manipulálták a faanyag bőségét annak megállapítására, hogy ez a anyag mennyire fontos a halak számára. Amikor egy folyószakasz közepén áttörték a medret, és az egyik oldalra faanyagot helyeztek, a másik oldalról pedig eltávolították, a halak és a bentikus gerinctelenek általában nagyobb számban fordultak elő a faanyaggal borított oldalon, mint a letakarított …
1. A jelenlegi környezeti jellemzőkre összpontosítva a „habitat sablon” elmélet azt javasolja, hogy az életút-stratégiák összefoglalják, hogyan alakította ki az evolúció a fajokat annak érdekében, hogy megbirkózzanak a jelenlegi környezetük időbeli és térbeli változékonyságával. A hierarchikus „tájszűrők” koncepciója szerint a fajok eloszlása tükrözi azokat a specifikus tulajdonságaikat, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy átmenjenek több habitat …
A metabolizmus és növekedés közötti összefüggések kialakítására irányuló munka áttekintése. A különböző állatcsoportokban három „metabolikus típust” lehet megkülönböztetni, azaz a metabolikus ráta függőségének formáit a testmérettől: a metabolikus ráta arányossága a felszínhez, vagy a tömeghez, vagy az egyik köztes a felszín és a tömeg arányossága között. A metabolizmus méretfüggésével kapcsolatos különböző elméleteket megvitatják, különös figyelemmel …
1. A biológiai sokféleség eloszlásának kvantifikálása a tájban a természetvédelmi ökológia egyik központi témája. E célból a táj osztályozásokat intenzíven használják a természetvédelmi tervezésben és a biodiverzitás kezelésében, bár még mindig kevés információ áll rendelkezésre hatékonyságukról. 2. 158 futóvíz helyszínről származó adatokat használtam Magyarországon annak vizsgálatára, hogy hat előre meghatározott élőhely típus milyen mértékben járul …
Majdnem minden élőlény az Földön ontogenetikus élőhelyváltásokat mutat, amely jelentős fenotipikus változatosságot okoz a többi egyed között, így kritikusnak tekintik a közösségi struktúra és dinamika szempontjából. Ezzel szemben a közösségi ökológia hagyományosan azt feltételezi, hogy a fajok azonos egyedekből állnak, invariáns tulajdonságokkal rendelkeznek, és figyelmen kívül hagyják az ontogenetikus élőhelyváltások lehetséges fontos ökológiai szerepét. Az …
1. A halak élőhelyigényének megértése az életciklus teljes időtartama alatt elengedhetetlen a hatékony védelemhez. Annak ellenére, hogy növekszik az igény az anguilid angolnafajok megőrzésére, jelenleg korlátozott az ismeret a folyami szakaszokon történő ontogenetikus élőhelyváltásokról, különösen a japán angolna (Anguilla japonica) és az indo-pacifikus angolna (Anguilla marmorata) esetében. 2. Ebben a tanulmányban a két angolna faj …